Pedagógiánk és életmódunk

Szeretetben, feltétlen elfogadásban részesíteni mindenkit.

Legfõképpen a jót észrevenni a másikban, azt kihangsúlyozni, sokat dicsérni.

Közösségre nevelés. Annak a tudatosítása a mindennapi életben, hogy az ember közösségi lény. Mindeközben figyelemmel lenni az egyedi, belsõ értékekre, talentumokra is.

A gyerekekért mindent! Ha vezetést vállalunk, a ránk bízottakra 100%-osan figyel(j)ünk! Õk az elsõk mindenben, akik bármikor bármilyen ügyben fordulhatnak vezetõikhez.

Nincs retorzió! Nem a másik rosszból való kiemelése, hanem a belátás elérése a célunk, hogy aztán a segítségünkkel az egyén maga oldja meg a problémát és válassza meg a jóvátétel módját.

Mindennapi kereszténységre formálás: A hittantól abban különbözik a Bogár, hogy mi nem a teológiai tudás átadását helyezzük elõtérbe, hanem sokkal inkább annak megtapasztaltatása a célunk, hogy az otthoni - esetleges - hittanórán tanított keresztény életet hogyan élhetjük meg nem csak vasárnap a templomban, hanem akár "szerda délután négykor is" játék közben, az étkezésnél, a közösségi életben, a beszélgetésekben, az iskolában, a munkahelyen stb... Tehát mindennap, minden percben.

Felelõsségre nevelés, felelõsségre ébresztés: Legyen a vezetett akár gyermek, kamasz, ifi vagy szenior. Célunk annak a tudatosítása, hogy a saját életéért mindenki saját maga felel, hogy a cselekedet magában hordozza a következmény csíráját.

Nemzedéki árkok betemetése: Nem fontos a kor. Minden probléma nélkül lehet barátság két generáció (pl. vezetõ és vezetett) között. Így nálunk mindenki tegezõdik mindenkivel. A korkülönbség egy kapcsolatban gazdagíthatja a résztvevõket, és nem teszi lehetetlenné az emberi közelséget.

A személyes Isten-kép kialakításának és formálásának fontossága, ennek kiemelése és elõtérbe helyezése. Fontos tudni, hogy milyen Isten-kép él bennünk, hisz a vezetõ - még akár akaratlanul is - példaképe a vezetettnek, és amilyen az õ Isten-képe, tapasztalatunk szerint sokszor a hozzáállása is hasonló lesz a gyerekekhez és magához a vezetéshez is.

Hitépítés: Programjainkon szinte mindennaposak a misék. Ezt kívülállók többször sokallják és a fiatalok is megijednek tõle eleinte. De a bogár misék egyik jellegzetessége az interaktivitás és a különleges bogaras hangulat, ami miatt egyáltalán nem megterhelõk, és unalmasnak semmiképp nem mondhatók ezek a szentmisék.

Mindenki tiszta lappal, maximális bizalommal indul.

Feladatadás-vállalás: Ha feladatot vállal valaki, kap, és segítséget is hozzá, amennyit igényel. Ugyanis mindenki akkor érzi magát igazából egy közösség tagjának, ha részt vállalhat annak továbbépítésében, kialakításában.

A kreativitás fejlesztése: Az egyoldalú intellektuális kép ellensúlyozása a személyiség más, elrejtett kincseivel. Ezt szolgálja az IrZen (Irodalmi és Zenei est) a táborokban és a bálokon, ahol mindenki elõadhat bármit, amit csak tud és szeretne: vers, dal, hangszeres játék, tánc, színészi képesség stb... De erre lett kitalálva a - már több helyszínen is megrendezett - Bogár Múzeum is, melyen mindenki bemutathatja bármilyen kézügyességét és kreativitását feltételezõ mûvét.

Az élménynyújtás fontossága: A legnagyobb érzelmi töltet az élmény. Adj és szerezz jó élményt minden programon! Egy jó élmény segít kitartani a jóban egyedül is, illetve visszatérésre ösztönöz.

Ami szeretetet itt kapsz, ne tartsd magadnál, add tovább és vidd haza magaddal, vagy bármerre, amerre jársz a világban! Ez a mi missziós szerepünk. A Szentjánosbogár-közösségbe tartozni már egy életmódot is feltételez. Ezt ne csak a táborokban éljük, hanem minden nap!