Bogár csocsóbajnokság szervezői Abbiza Bogár díjazottak 2023

(Olyan személyek/műhelyek/klubok stb. kapják, aki(k) az elmúlt naptári évben egy bizonyos területen példaértékű tevékenységet folytattak. „Amit ők letettek az asztalra, az aztán példaértékű Bogár” → „Az oszt igen” → Abbiza Bogár.)

Tagok: Otruba Eszter, Haupt Eszter, Biró Gyurka, Bényi Máté

A klubok közti csocsóbajnokság gondolata egy közgyűlésen merült fel Otruba Eszti ötleteként. Célja nem is annyira a bajnokság és csocsótudás, sokkal inkább a klubok kapcsolatának mélyítése lett volna. Na de kik álltak be mellé a szervezésbe és mennyire érzik sikeresnek az eseménysorozatot?

 

Hogyan kerültetek bele a bogárba, mi tartott benne titeket? Ha van meghatározó bogár élményetek, azt is meséljétek el!

Haupt Eszter: A bogárba 2016-ban kerültem, mikor elhívott egy gimis osztálytársam táborozni, ezután rögtön jött a klub lehetősége is, így azóta bogarazom. 2018 óta vezetek táborban és most kisklubot is 2020 óta. Emellett ebben a team-ben és a Városjáték team-ben is tevékenykedem Lányi Botival.

A kamaszkor mindenki számára nehéz, és ezért nekem nagyon jókor jött a bogár az életembe. Úgy éreztem mindig, hogy amit nekem adott, azt szeretném visszanyomni a közösségbe, valamint én is tanárnak tanulok, így ez win-win szituáció is.

A klubom is sokat segített abban, hogy maradjak, illetve nagyon jó tábor-élményeim is voltak ifiként.

Bényi Máté: Hát… én a bogárban régóta benne vagyok. Harasztin kezdtem, még kicsi koromban – 2006-ban voltam először táborozni 7 évesen – azóta ímmel-ámmal bogarazom. 17/16 óta klubozom Budapesten, rendszeresen jártam táborokba, amiket nagyon szerettem.

Jelenleg Gyurkával és Lackóval a Méta team-ben vagyunk benne, de inkább gyerektáborokban vezettem, meg klubkoordinátor is voltam valamikor régen.

Az egész életemet végigkísérte a bogár – nagyon szoros barátságokat köszönhetek neki, illetve innen van a feleségem is.

Biró Gyurka: 2009 óta bogarazom – testvéreim és unokatesóim jártak mindig is, így ezért kerültem bele és viszonylag hamar, 2016 óta vezetek, úgyhogy ez volt a megtartó erő. Nekem mindig ezek a táborok voltak a legjobb heteim a nyáron – és vissza szerettem volna ebből adni minél többet. 2018 óta klubozom, ahova Máté hívott és egy olyan befogadó közösséget találtam, akik elfogadtak, kíváncsiak voltak rám, a véleményemre – a barátaim lettek tök hamar! Illetve én is innen, a bogárból kapom a feleségemet!

A bogár imaesten segédkeztem most, illetve a métát csináljuk – most kerültünk bele.

Hogy találkoztatok össze? Mi indította el a közös munkát négyetek között?

HE: Szerintem Otruba Esztivel indult – azon a 2022-es közgyűlésen felvetette, és akkor hozzácsapódtunk.

BM: Igen, eredetileg az ő ötlete volt, és mivel klubtársai vagyunk, ezért minket jobban talált meg az információ.

Volt valami közös csocsós múlt? Vagy miért pont ez lett a kiválasztott tevékenység?

BM: Nem nagyon volt szerintem, habár Gyurkával régen csocsózgattam egyetemi éveik alatt, de én egyébként azért csatlakoztam, mert szeretek játszani, meg jó ötletnek tűnt, hogy így rántsuk össze a közéletet, a bogár-beli közösségeket.

És milyen körben hirdettétek meg a bajnokságot? Ki volt a célközönsége?

HE: Alapból a neve is valami olyasmi volt, hogy „Klubok közötti csocsóbajnokság” – a célja is az volt, hogy a klubok közötti összetartást segítse. Annyi volt csak a kikötés, hogy 18+-os klubok jelentkezzenek, mivel a csocsó egy kocsma-sport, így ilyen helyszíneken tudtuk megrendezni a találkozókat.

Mennyien jelentkeztek?

BM: Gyurka a számok embere, ő biztos tudja.

BGy: Hogy pontosan mennyi, azt nem tudom. Kb. 10 klub jelentkezett, vagy egy picit kevesebb talán. De egyébként szerintem nem is a csocsó miatt indult, vagy annak a szeretete miatt, hanem hogy régen a pénteki klubok összejárogattak. Ezt próbálta Eszti erősíteni, mert van egy csomó klub még a korosztályunkban, akit nem annyira ismerünk. Erre kellett egy alibi, amihez a csocsó tökéletes.

Milyen érzésekkel voltatok benne akkor és visszatekintve mennyire érzitek azt, hogy elérte a célját ez a kezdeményezés? Ütköztetek valamilyen nehézségbe, volt olyan, amit ma esetleg máshogy csinálnátok?

BGy: Nehéz volt a klubokat megmozdítani. Az, hogy havonta találjanak egy időpontot és akkor elmenjenek. Eredetileg a klubkoordinátoros csoportba írtuk ki ezeket, de valahol nem ment át az információ. Úgyhogy a második félévben már külön-külön egyesével írtunk rá a koordinátorokra – és végülis ez is a jó élményeim közé tartozik, mivel ezáltal elindult az a kapcsolatépítés, ami miatt többek között létre is jött az, amit mi szerettünk is volna elindítani eredetileg. Aztán jöttek az események, összejöttek a klubok, találkoztak és ez tök jó volt!

HE: Nekem sem volt annyira rossz élmény, mégis mi valahogy sokkal jobbra számítottunk. Arra számítottunk, hogy ez majd nagyon meg fogja mozgatni a klubokat. Szerintem volt egy nagy gondolat a fejünkben, hogy ez mindenkinek egy tök jó lehetőség lesz. Bele sem gondoltam abba, hogy majd azért nem akarnak jönni többen, mert nem tudnak vagy szeretnek csocsózni. Valahogy nem arra helyeződött a hangsúly egy idő után, hogy ez egy „fun” dolog, és a bajnokság része csak ürügy, amiért kapnak valami kis nasit a végén, de amúgy ennyi, hanem hogy tényleg ismerkedjünk is egymással. A tervezett „önszerveződés” nem jött össze, kellett nekik a motiváció, ami egyébként a fiúk voltak. Összességében mégis jó élmény volt, csak kicsit túlvállaltuk magunkat – ezért most nem fér bele egyikőnknek sem egy újabb szervezés.

BM: Csatlakozni tudnék a többiekhez – én is nagyon élveztem, meg én szívesen játszom is, és a közösségépítés része is jó volt. Akár saját klubunkon belül, az, ahogy összegyűlünk és játszunk, meg más klubokkal is tök jó volt találkozni, mert sok embert nem is ismertünk. Azt én is sajnáltam, hogy sokan úgy érezték, hogy ez egy sportverseny közösségépítés helyett – ezt lehet, hogy mi is jobban megfogalmazhattuk volna. De én azért azt a részét is élveztem, hogy versenyzünk és van valami kihívás! Ami számomra csalódás volt, hogy a végső eredményhirdetésnél nagyon csekély számmal jelentünk meg.

Szerintem tovább lehet majd ezt vinni, ha valakinek lesz több energiája, mert egyébként ez egy tök jó kis program!

Milyen egy mondatos jótanáccsal látnád el a régi önmagadat, vagy másokat, akik ugyanebbe, vagy hasonló vállalásokba szeretnének fogni?

BGy: Ha programot szervezek, akkor a személyes megkeresés az, ami működik. Ehhez nagy segítség az iroda, akik tudják, kik az aktuális klubkoordinátorok.

HE: Fontos lett volna, hogy minél több visszajelzést kapjunk „hivatalos formában”. Jobban megerősíteném a résztvevőket abban, hogy fontos a véleményük és az, hogy ki tudjon alakulni egy párbeszéd. (Mindkét félév végén volt egy form, amit kiküldtünk a résztvevőknek és nagyon elenyésző számú válasz érkezett).

BM: Több területén is megtapasztaltam már a bogárnak, hogy nem mindig megy egyszerűen a kommunikáció – ha nem megyünk utána embereknek, akkor annyira nem fog történni semmi. Tényleg fontos a személyes megkeresés és a „hype-olás”. Úgyhogy most már akár személyesen is elmennék egy-egy klubhoz.

Vannak/voltak olyan bogárönkéntesek, akiknek a munkája példaértékű volt számotokra?

BGy: Személyhez nem köthető, de az összes vezetőm inspirált 2009 óta.

BM: Engem a team-tagok motiváltak! Mondták, hogy kezdjünk bele, én meg lelkesen nekikezdtem!

Vannak terveitek a jövőre nézve a bajnoksággal?

BGy: Bennem van igény a folytatásra – ha lennének társak hozzá, már akár szeptembertől! Láttuk, hogy alapvetően szerették azok, akik benne voltak!

BM: Én is szívesen vinném tovább – akár Gyurkával, akár mással! Most szükségesnek éreztem ezt a kis szünetet – de azért jó lenne visszajelzést kapni másoktól, hogy nekik is tök jó volt és igényük lenne a folytatásra, mert akkor azért sokkal szívesebben vágnék bele újra!

Köszönöm szépen! 😊

Bechtold Anna