Csodabogár életműdíjazott 2022 (Olyan személyek kapják, akik a közösségben való vállalásaikkal, életükkel igazi világító csoda Bogárrá váltak.)

Bogár múlt

Mi a te Bogár történeted? Mikor kezdtél Bogarazni, mi vonzott be? Mi fogott meg? 

2004-ben, 13 évesen kezdtem el Bogarazni Gintner Ábel unszolására. Első pillanattól megfogott a tábor és onnantól szinte minden évben részt vettem. Nagy élmény volt számomra a közösség és a csapatban megélt misék. Hihetetlen élmény ahogy zeng a daloktól a templom, és pezseg a játékoktól a préri. Minden táborom nagyon jó élményként él bennem. Későbbi években ezeken az élményeken kívül az önkéntesség bizsergő jó érzése ami még aktívan itt tart.

Első meghatározó Bogár élmények egyike?

Sokat gondolkodtam, és inkább érzések és emlékképek jönnek elő, mintsem egy kiforrott élmény a kezdeti táboraimból. Egy meghatározó történetem van, ami még 18 év távlatából is megmaradt bennem: a csoporttal a mélykúti táborban vakvezetőset játszottunk. Nekem volt nyitva a szemem, és pont a csoportvezetőmet vezettem. Figyelmetlen voltam, mert már előre kerestem, hogy merre tudnám vezetni Őt. Olyan helyet akartam ami érdekes és különleges. Ahogy így sétáltunk, nem vettem észre hogy túl közel mentünk valamihez. Az egyik lépésnél belerúgott egy kiálló tárgyba és láttam rajta, hogy eléggé fájdalmas élmény volt. Nagyon megijedtem, konstatáltam, hogy vége a játéknak, mivel elszúrtam. Ezzel szemben a vezetőm rám nézett, majd mondta hogy folytassuk, ezek után teljes bizalommal újra becsukta a szemét. Hihetetlen érzés volt ez a szintű megbocsátás és bizalom. Amit ott akkor megéltem mind a mai napig velem van.

Milyen feladatok, szerepek voltak, amiket vállaltál?

A gyerek és kamasz táborok után 16 évesen végeztem el a vezetőképzőt. Onnantól kezdve nem csak táborozóként, hanem már vezetőként is részt tudtam venni a táborokban. 2014-ben felkértek tábort vezetni, így Kistarcsán, Nézsán majd Alsópetényen is ebben a szerepben tudtam szolgálni a közösséget. A táborokon kívül a Kik is vagyunk mi? (jelenleg VBK) klubot koordináltuk 6 éven keresztül, bál szervező csapatban voltam jelen, és pár éven keresztül téma műhelyekbe is tudtam a Bogár szekerét tolni. 2018-ban meghívtak elnökségi tagnak, melyre örömmel jelentkeztem, mert úgy éreztem, hogy az életállapotomnak megfelelő szerepben tudok így segíteni. Ezek után 2021-ben érkezett a megkeresés, hogy szeretném-e esetleg elnöki szerepben folytatni a munkát, amire igent mondtam. Nagyon nagy megtiszteltetésnek és felelősségnek érzem ezt a szerepet, és szeretném addig vinni, amíg tudok adni a közösségnek, és össze tudom egyeztetni a családdal (Itt szeretném megköszönni feleségemnek Móninak a támogatását. Nélküle nem tudnám vinni ezt a feladatot. Habár eddig még nem volt ilyen titulus, de szerintem méltán kiérdemelte a Bogár First Lady címet 🙂 ). 

Bogár jelen

Hogy veszed ki jelenleg a szereped a közösség életéből? Hogy vagy jelen, hol lehet veled találkozni?

Jelenleg viszonylag a háttérből próbálom segíteni a közösséget. Az elnökségi alkalmakon kívül az irodai munkába szoktam segíteni, a közgyűlések szerveztésében és lebonyolításban veszek részt, a Közösségerősítő Lelki Napok szombati napján vagyok jelen, illetve a táborok előkészítését és koordinálását próbálom segíteni. Ezen kívül mindig örülök, ha valaki megkeres telefonon vagy levélben. A Bogár nagy értéke a közvetlenség. Mindig jó érzés, ha valaki csak úgy, akár félig ismeretlenként is megszólít és egy jót tudunk a Bogárról beszélni.

Hol/mit kapsz/kaptál a közösségtől és hol adsz a közösségnek?

Mónival egy Bogár Bálon ismerkedtünk meg még 2010-ben, úgyhogy valahol Őt is a Bogárnak köszönhetem :-). Ezen kívül visszatekintve, a Bogár élményeimen keresztül lettem felnőtt hívő keresztény, olyan értékrenddel, tartással és önbizalommal, hogy arra büszke tudok lenni. A Bogárban egy olyan példakép alakult ki előttem amire bátran tudok építkezni és érzem, hogy nem vagyok egyedül.

Bogár jövő

Mik a terveid a Bogárban? Mit szeretnél tovább adni/éltetni?

A Szentjánosbogár közösség nagyon erős karizmákkal született, amit őriznünk és óvnunk kell. Szeretném a Bogarat abban támogatni, hogy egy olyan irodai és elnökségi hátteret adjunk, ami biztos alapul szolgál a közösségünknek és segít a modern kor kihívásaival szemben.

Önkéntesség, amiért a díjat kapta:

• „Látszólag semmi extrát nem végez, teszi a dolgát. Csakhogy ez a teszi a dolgát, 4 kisgyerek és munka mellett értendő, ami nem kevés plusz munka/odafigyelés. Amiért őt kiemelném, az azok az igenek, jelenlétek megbeszéléseken, előremutató javaslatok, vállalások a családos közösség érdekében, amire más halandó rég nemet mondana.” (Pallingerné Bartal Kati)
• Táborvezetés 3 alkalommal, klubvezetés, elnökségi tagság, két éve az egyesület elnöke.
• Irodával való kapcsolat, sok segítség, IT-s fejlesztések, az utóbbi két évben sok változást ért el pl. tábori folyamatok, irodai visszajelzés stb.
• Programokon való aktív részvétel, megszólíthatóság. 
• Ha eljut hozzá egy probléma, nem hagyja szó nélkül. 
• Pénzügyi kimutatások, közgyűlés reform és az adatok transzparenciája.

Milyen egy mondatos jó tanáccsal/tanulsággal látnád el a régi önmagadat, illetve mindenki hasonló vállaláso(ko)n gondolkodó Bogár társadat?

Számomra a másokért tevés óriási élmény. Azért szeretek a Bogárban önkénteskedni, mert szinte azonnal látom a hatását annak amit csinálok, és maximálisan tudok azonosulni a küldetéssel. Vállaljatok feladatokat, amik megmozgatnak Titeket. Ez egy hely, ahol egy vállalásnak haszna és értéke van.

Kihivás, nehézség a feladat során?

Nem mondom hogy mindig móka és kacagás az önkéntesség. A “megváltjuk a világot” ötletelés után van, hogy nehéz a munka. Nemegyszer megkérdeztem magamtól: “miért is vállaltam ezt? Teljesen meg vagyok húzatva?“. De amikor sikerül túllendülni a legsötétebb órán és megcsillan a hajnal első sugara, akkor kirajzolódik, hogy bőven megérte. 

Van/volt olyan Bogár önkéntes, akinek a munkája számodra példaértékű? Ki ő, miért?

Számomra példaértékű, hogy már több mint 3 évtizede vannak olyan önkéntes csoportvezetők és klub vezetők, jelenleg legalább 100-an aktívan, akik egy teljes hetüket, vagy hetente egy egész estéjüket a fiataloknak adják és példájukkal előttük járnak. Felemelő érzés, hogy előttem is járták ezt az utat, és utánam is jönnek.
Ezen kívül még név nélkül kiemelném azokat az önkénteseket, akik hosszú életpályát bejártak a bogárban, és jelenleg nem aktívak, de továbbra is elég egy elejtett szó, vagy egy telefonhívás és ugranak segíteni Bogár jeligére, akár ismeretlenül is. Jó egy olyan közösséghez tartozni, ahol bármerre nézek, példaképeket találok.