Józsa Gellért – Abbiza Bogár díjazott 2024

(Olyan személyek/műhelyek/klubok stb. kapják, aki(k) az elmúlt naptári évben egy bizonyos területen példaértékű tevékenységet folytattak. „Amit ők letettek az asztalra, az aztán példaértékű Bogár” → „Az oszt igen” → Abbiza Bogár.)

BOGÁR MÚLT

Mi a te Bogár történeted? Mikor kezdtél Bogarazni, mi vonzott be? Mi fogott meg?

Első élményem a Bogárral a 2016-os nézsai tábor volt. Én nem vettem részt rajta, de a húgom igen, illetve befogadtunk még két táborozót. Minden nap nagyon jó élményekkel jöttek haza. A csütörtöki élményképek előadásra én is elmentem a családommal. Nagyon megfogott az a hangulat, amit ott tapasztaltam, valamint az a légkör, ami a Bogarakról sugárzott.  Következő évben, ismét a közelünkben, Alsópetényben volt gyerek-kamasz tábor. Akkor már egyértelmű volt számomra, hogy én is részt szeretnék venni rajta. Klubozni a második ifi táborom után kezdtem el. A pilisszentiváni táborban a csoporttársaim közül nagyon sokan egy klubba jártak. A táborban jóban lettünk, így 2022 őszén csatlakoztam be a pestszentimrei Szentmicsek klubba.  

Milyen feladatok, szerepek voltak, amiket eddig vállaltál? 

A klubozás után a Vezetőképző elvégzése során láttam rá igazán, hogy milyen sok évközi program zajlik a közösségben, és hányféle aktivitáshoz lehet csatlakozni lelkes résztvevőként vagy segítőként. Egyik Bogár Bálon kérdezték meg tőlem, hogy volna-e kedvem csatlakozni a kamasz-téma műhelyhez. Örömmel vállaltam, így 2024 tavaszán kezdtem meg műhelymunkás pályafutásomat.

Ezt követően ősszel csatlakoztam a Vezető Továbbképzőhöz, ahová Kapás Ritu ajánlott be. 

Szintén ősszel csatlakoztam a BogárMédia Műhelyhez, ide már teljesen saját elhatározásból jelentkeztem. Itt egyelőre csak kisebb feladatokat tudtam vállalni.

Az őszi Rajzás program megszervezésével kapcsolatos feladatot ismét egy felkérés alapján vállaltam el: a Bogár-iroda keresett meg és kért fel a szervezésre. Nagyon váratlanul ért, de nagyon izgatottan vágtam bele. Elképesztően élveztem a szervezés folyamatát. Annak ellenére, hogy a programot a rossz időjárás miatt beltéren kellett megtartanunk, egy klassz esemény lett és rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. A szervezői kiértékelés alapján pedig úgy döntöttünk, hogy Műhelyként folytatjuk tovább a közös munkát.

BOGÁR JELEN

Hogy veszed ki jelenleg a szereped a közösség életéből? Hogy vagy jelen, hol lehet veled találkozni? 

Év közben a Rajzás Műhely koordinátora vagyok. A műhellyel már megkezdtük az idei Rajzás előkészítését. Vállaltam iskolai lelkigyakorlat vezetését, amire Bogarakat kérték fel. Tavasszal a Kamasz téma műhelyben volt aktív munkám, valamint hangolódom a táborra irodai munkában való besegítéssel is, a Lelki Napokon pedig idén negyedik alkalommal vezetek csoportot.

Igyekszem a lehető legtöbb Bogár eseményen és rendezvényen részt venni.

Lelkesen vállalok mindenféle önkéntességet, mert azt érzem ez ad motivációt és igazán értelmet az életemnek. Jó érzés, hogy hasznos tudok lenni. Nekem ez ad feltöltődést.  

Hol/mit kapsz/kaptál a közösségtől és hol adsz a közösségnek? 

Az önkéntes feladatok vállalásai során tapasztaltam meg azt, hogy életcélt ad egy ilyen élő közösségért aktívan tevékenykedni. 

A sportban azt a mentalitást sajátítottam el, hogy sosem vagyok elég jó, mindig van hova fejlődni. Ez önmagában akár lehetne nagyon negatív, de valójában mindig is hihetetlenül motivált. Motivál, hogy folyamatosan fejleszthetem magam, amire a Bogár egy tökéletes közeg. Ahogy évről évre jártam a táborokba, nagyon sokat változtam, rengeteget fejlődött a személyiségem. Az az elfogadás, ami ezt a közösséget jellemzi, hogy elfogadnak úgy, ahogy vagy, nincs rossz ötlet és nincs rossz válasz előhozta azt az extrovertált énemet, amelynek a közösség és Isten nélkül lehet nyoma sem lenne.

BOGÁR JÖVŐ

Milyen egy mondatos jó tanáccsal/tanulsággal látnád el a régi önmagadat, illetve mindenki hasonló vállaláso(ko)n gondolkodó Bogár társadat?

Merd próbára tenni magad, használd a talentumaidat. Mindig van nyitottság arra, ha valaki lelkes és tenni kíván a közösségért. 

Kihívás, nehézség a feladat során? 

A lelkesedésem át tud fordulni túlvállalásba.

Van/volt olyan Bogár önkéntes, akinek a munkája számodra példaértékű? Ki ő, miért? 

Csicsiri Domcsi jut eszembe, akinek szerintem a legtöbbet köszönhetem a Bogárban. Kis túlzással, ha Ő nincs, én most nem lennék itt, de legalább is nem így. Az első kamasztáboromban és az első ifitáboromban is a csoportjába kerültem. Majd később az első vezetésemkor ott volt a vezetőgárdában. Tavaly pedig az első táborvezetése alatt ott tudtam lenni megint a “csoportjában”. Tőle tanultam meg, hogy mit jelent a Bogár-világítás.
De hálás vagyok minden további csoportvezetőmnek, a táborvezetőimnek és vezetőtársaimnak. Illetve ide venném mindazokat, akik visszatérő vezetők, akik aktív műhely munkások, akik akár kis feladatokat vállalnak a közösség különböző területein, hogy így tegyék működővé a Bogarat.

Hogyan tartod meg a Bogár önkéntes és magánélet egyensúlyt? Mi a titkos recept szerinted arra, hogy Bogár lámpásod fényesen égjen, de közben ettől Te ne égj ki?

Az a tapasztalatom, hogy az én lampásomban a beszélgetések, az emberekkel való kapcsolódás tartja életben a tüzet. Olykor azt is észreveszem magamon, hogy a Bogárban való sok-sok vállalás a magánéletem kihívásai elől való menekülés. A Bogárban a feladatok sokkal könnyebben mennek, mivel van hozzá belső muníció. Azt gondolom, hogy egyelőre én is még keresem ezt az egyensúlyi állapotot. De ez a kérdés egy fontos emlékeztető arra, hogy óvjuk a fényünket, nehogy kiégjünk.